|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Mészáros András 1998. február 28.A határainkon túl élő magyarokat az anyaország sok egyéb teendők sorában akkor tudja hathatósan segíteni, ha minél több gazdasági együttműködés köti össze az anyaországgal - fogalmazták meg azon a Baján elkezdődött kétnapos tanácskozáson /febr. 27-28/, amelyet Egzisztenciateremtés, vállalkozásélénkítés és befektetések a Kárpát-medence régióiban címmel rendeztek. A tanácskozást harmadik alkalommal rendezte meg a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány, számos nagyvállalat, társaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. A tanácskozáson mintegy százötvenen vettek részt, önkormányzati érdekképviseleti, gazdasági szakemberek, illetve számos karitatív és civil szervezet, alapítvány képviselői, a hazaiakon kívül Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról és Vajdaságból. A mostani találkozó a harmadik összejövetel, amelyet az 1995-ben e témakörben megfogalmazott kormányprogram szellemében rendeztek. Az első budapesti tanácskozáson az információcsere, a szakemberképzés, a tőkehiány mérséklése, a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és a régiók közötti kereskedelem állt a középpontban. 1997-ben Debrecenben mindenekelőtt a kárpát-medencei régiókba irányuló tőkebefektetések növelésének lehetőségeit vették számba. A mostani fórumon az egzisztenciateremtéssel és a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos igényeket mérik fel, és természetesen számbaveszik a gazdasági együttműködések eddigi eredményeit is. - A kárpát-medencei régióban az együttműködés nem csupán határainkon túl élő magyarok iránt anyaországbeli kötelesség, de korparancs is. A Kelet-Közép-Európában lezajlott rendszerváltás ugyanis nagyjából azonos gondokat hozott. Valamennyi országra jellemző a tőkehiány, a munkanélküliség, az alacsony és közepes jövedelmek stagnálása, avagy csökkenése, a kiugróan magas jövedelmek ugrásszerű növekedése, az ezzel párhuzamosan jelentkező szociális feszültség. Ugyanakkor valamennyi ország egyenként kis befogadó és kibocsátó a nemzetközi piacokon. - Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozva a térség országainak egymásra utaltságát rámutatott: a korábbi együttműködési struktúrákat - például a KGST-t - lassan váltják fel újak. Sajnálatos tény - mondotta -, hogy az eseti tapasztalatcseréken túl érdemi, szervezeti együttműködés még nem alakult ki a térség tőkepiacának közös aktiválásában az adottságok együttes kihasználására. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent, 1996-ban ez 58 millió, tavaly 370 millió USA dollárt tett ki. Ez azonban kevés - mondta -, Romániában például az együttesen 2,5 milliárd dollár külföldi befektetésből mindössze 25 millió dollár magyar érdekeltségű. Törzsök Erika ezen a fórumon jelentette be: idén március 1-jén hatályba lép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európa Tanács 40 tagállama közül 18 írt alá. Hét állam, köztük hazánk már ratifikálta. A charta célja Európa történelmi, regionális, illetve kisebbségi nyelveinek védelme. - Az esemény közben tartott sajtótájékoztatón Birtalan Ákos romániai turisztikai miniszter arról szólt, hogy fontos lenne a sokrétű együttműködési feladatok rangsorolása. Első helyen említette az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a privatizációban való részvételt. Lotz Károly azt emelte ki, hogy egy-egy országon belüli regionális együttműködéseknek át kell nyúlniuk a határokon túl is. - A vízumkényszer újonnan történő bevezetéséről egyelőre szó sincs - szögezte le Tabajdi Csaba a nemzetközi sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva. Megítélése szerint a miniszterelnök szavait félreértették, akik ily módon értelmezték Horn Gyulának, a közbiztonság erősítése érdekében felvetődött javaslatát. A határellenőrzést természetesen javítani kell, de ennek csak egyik és nem elengedhetetlen eszköze a vízum. Tabajdi Csaba megemlítette, hogy készülnünk kell az EU-tagságunk kapcsán előálló új helyzetre. Az unióba való belépésünk után meg kell oldani a határainkon túl élő magyarok beutazási kedvezményét, mégpedig oly módon, hogy a megoldás nem ellenkezhet a schengeni egyezménnyel. A konferencián Burgert Róbert, az Új Kézfogás közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot kaptak a költségvetésből, amelyből eddig több mint 850 milliót használtak fel. Egyebek között létrehoztak 24 vállalkozásfejlesztési központot, a legtöbbet - tizenhetet - Erdélyben, a többit Kárpátalján és a Felvidéken, illetve egy már a Vajdaságban is működik. A költségvetési forrás csaknem felét Erdélybe juttatták, kiemelten azzal a céllal, hogy segítsék a határainkon túli vállalkozásokat. A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a határon túlra került mintegy 30 milliárd forintnyi kárpótlási jegynek a magyar privatizációban való felhasználását sokrétű módon próbálják elősegíteni. Így nagy jelentőségű döntés volt, hogy az áramszolgáltató vállalatok magánosításánál minden vállalat esetében 20 százalékos részvénycsomagot a külföldi kárpótoltak részére kellett elkülöníteni. - Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményeként értékelték a résztvevők, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent. E folyamatot, illetve a hazai privatizációban való részvételt előmozdíthatják a hasonló - a politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetet, a változó jogszabályokat is ismertető - tanácskozások, de szükség lenne egy közös jogszabályfigyelő intézmény felállítására is - fogalmazódott meg. Az ez irányú információcsere eszköze lehet például az Internet. Birtalan Ákos felszólalásában egyébként a hazájában eddig lezajlott privatizációt és a lehetőségeket ismertetve a zöldmezős beruházások, az elő-, illetve posztprivatizációban való bekapcsolódásra biztatta a magyar befektetőket. Megítélése szerint szerencsésebb lenne, ha nem "kétoldalú", hanem háromoldalú vegyes vállalatokat alapítanának, például magyar, román és szlovák társulások részvételével. A magyar kormány és állami tulajdonban lévő bankok, intézmények által tavaly egymilliárdos alaptőkével alapított Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság vezérigazgatója, Mészáros András sajnálattal állapította meg, hogy kevés a megfelelően kidolgozott, jó projekt. Az idén 350-900 millió forinttal kívánják támogatni a szomszédos országokba irányuló magyar tőkeexportot. Szó esett a tanácskozáson a kistérségek közötti kapcsolatokról, közöttük a magyar felső-Bácska és a vajdasági észak-Bácska közötti gazdasági együttműködésről. /MTI/2002. július 25.A XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen júl. 24-én Önkormányzat-regionalizmus, jogok és eszközök címen hangzottak el előadások. Előadást tartott T. Mészáros András, a Pest Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, Lázár Mózes, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés szintén fideszes elnöke, Viorel Coifan, a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője, Cristian Anghel, Nagybánya liberális párti polgármestere, Nagy István, Pécska nagyközség RMDSZ-es alpolgármestere. A legnagyobb érdeklődés Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere, a Reform Tömörülés alelnöke előadását övezte. Szerinte fel kell térképezni a Székelyföld, Erdély gazdaságát, sajnálkozott afölött, hogy a székeket már nem tekintik valóságos kisrégióknak, és felvetette, hogy vissza kellene térni ehhez a viszonyuláshoz. Szász Jenő szerint a kisebbségi politizálást nem a szórványmagyarságból kellene irányítani, hanem a Székelyföldről. "Ha pedig Brüsszelben régiónak nevezik, mi mondhatjuk területi autonómiának" - tette hozzá. Előrevetítette annak lehetőségét, hogy 2004-ben önkormányzati szinten a székelyföldi tömbmagyarságban az Erdélyi Polgári Egyesület megméretkezik az RMDSZ-szel, és megnyeri a voksolást. Ezen az alapon esetleg népszavazással lehetne aztán dönteni arról, hogy a Székelyföld, mint természetes régió megalakuljon. "Mi fogalmazzuk meg végre, hogy mit akarunk, s ne az legyen a szempont, hogy ehhez mit szól Bukarest, az anyaország, az EU" - jelentette ki. Kifejtette, hogy az egész romániai magyarság megmaradásához a három szintű autonómia megvalósítása lenne szükséges, azonban csak a Székelyföld rendelkezik olyan paraméterekkel, amelyek a területi autonómiát lehetővé tennék; a többi, magyarok által is lakott vidékeken a közösségi autonómia lenne a megfelelő keret. "Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét, mert itt a legnagyobbak a lehetőségek" - zárta mondandóját Szász Jenő udvarhelyi polgármester. /"Székelyföldön keresztül kell megfogalmazni az erdélyi magyarság jövőképét". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./2014. július 25.Önkormányzatiság és nemzeti érdekAz önkormányzati érdekérvényesítés lehetőségeiről értekeztek magyarországi és székelyföldi polgármesterek csütörtökön a Tusnádfürdőn zajló szabadegyetemen. Elhangzott, a központi kormányzattal ápolt partneri viszony az anyaországban és Romániában egyaránt fontos a településvezetők számára. Igencsak válogatósak lettek a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor lakói. Miközben a nyitónapon a sűrű esőfelhők szolgáltatta „vízdömpingre” panaszkodtak, csütörtökön az üdülőváros szinte teljes területén és a környező településeken beköszöntött vízhiányt kifogásolták. Történt ugyanis, hogy a keddi ítéletidő idején a villám belecsapott a csíkszentsimoni transzformátorállomásba, áram nélkül pedig a vízszolgáltató szivattyúi is leálltak, emiatt a legtöbben kénytelenek voltak kihagyni a zuhanyzást. Ez a kellemetlenség azonban alapvetően nem befolyásolta a rendezvénysorozat programját, az előadók mind a 25 sátorban népes közönség előtt vitáztak. Például a magyar termékek – beleértve a hungarikumok vagy Góbé termékek – sikeréről vagy az első világháború eltérő értelmezéseiről. Talán a legközérdekűbb témák a településvezetők pódiumbeszélgetésén kerültek terítékre, hiszen az önkormányzatok hatékony működése mindenki számára létkérdés. A Kárpát-medencei önkormányzatiság helyzetét, perspektíváit feszegető előadás három magyarországi résztvevője megegyezett abban, hogy az anyaországban létezik önkormányzatiság, a települések pedig kifejezetten haszonélvezői a két évvel ezelőtti törvénymódosításnak. Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármestere elmondta, az új önkormányzati törvény koncepciója az, hogy a települések álljanak meg a saját lábukon, egyúttal szakít azzal az elvvel, miszerint az önkormányzatok az államnál „kuncsorogjanak”, tőle várjanak minden támogatást. „Jelentős szabadságot biztosít az önkormányzati rendszer, még ha nincs is valamennyi településvezető erre felkészülve. Mi rengeteg közfeladatot átvállalunk a fővárostól, hiszen nem tudjuk azt mondani a kerület polgárainak, hogy például egy főút kátyúinak betömése a főpolgármester dolga” – jelentette ki Kovács. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere irigykedve hallgatta budapesti kollégája beszámolóját, miszerint az érintett önkormányzattal való egyeztetés nélkül se rendőrkapitányt, se iskolaigazgatót nem neveznek ki a kerületben. Ehhez képest a romániai önkormányzatok csupán az áhított hatáskörök tizenöt százalékát kapták meg a központi kormányzattól, amely számára amúgy opcionális az önkormányzati törvény tiszteletben tartása. Például amikor nemrég az intézményrendszer optimizálása érdekében a háromszéki megyeszékhely román iskolákat akart összevonni, a bukaresti oktatási miniszter közölte: tekintsenek el az intézkedéstől. „A külügyi és védelmi kompetenciákon kívül mi minden hatáskört át szeretnénk venni Bukaresttől, ez esetben ugyanis oda tudnánk hatni például, hogy a rendőrök magyarul is beszéljenek” – szögezte le az elöljáró. Antal Árpád közölte, a magyar elöljárók irányította erdélyi településeken a döntéshozatalnál azt is vizsgálni kell, mennyire szolgálja egy-egy intézkedés a nemzeti érdeket, az aszfaltozáson túl a kulturális, identitásmegőrző programokra is hangsúlyt kell fektetni. Az RMDSZ politikusa sajnálatának adott hangot, hogy Magyarország nincs jelen a Székelyföld gazdasági életében, szerinte addig nem hiteles a magyar nemzetpolitika, amíg a két legnagyobb magyar gazdasági szereplő, a Mol és az OTP székhelye Bukarestben és nem a tömbmagyar régióban van. T. Mészáros András, Érd polgármestere úgy vélekedett: ha egy településvezető jól meg tudja fogalmazni a közjót, akkor könnyebben jut központi finanszírozáshoz, és teheti sikeressé települését. Karsay Ferenc, Budafok-Tétény ugyancsak fideszes alpolgármestere szerint az az önkormányzat lehet sikeres, amely hatékonyan együttműködik az állammal, és amely a felelős család mintájára képes szabadon gazdálkodni. Kérdésünkre a polgármesterek elmondták: a magyarországi és romániai pártokban egyaránt erős a polgármesterek érdekérvényesítési képessége, adnak a szavukra, hiszen egyértelmű, hogy önkormányzatok nélkül nem lehet választást nyerni. Mindez azért különösen aktuális, mivel az RMDSZ kormányon maradását hangsúlyosan a szövetség polgármesterei döntötték el. Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
